Kondenzációs kémény

Kondenzációs gázkészülék kéményének kialakítása minden esetben tartalmazza a zárt készüléktestbe az égéshez szükséges a lakótéren kívüli levegőbeszívást és a képződő égéstermék elvezetését.
Ilyen gázkészülék kéménye nem huzat hatására működik.
A kéménycsövek zárt tömítéssel ellátott elemekből épülnek fel mint egy nyomásálló kipufogócső rendszer.
A kémény béléscső elhelyezhető a meglévő téglakéménybe és megfelelő szabályok betartásával azon kívül is.
A kéményen kívüli létesítésnek szigorú feltételei vannak. Az elhelyezés nem lehet olyan, mint egy konvektor oldalfali kivezetése, még akkor sem, ha néhány ház homlokzatán megfigyelhetünk szabálytalan zárt égésterű gázkészülék kivezetéseket.

A kialakítást illetően az égéstermék elvezető lehet cső a csőben rendszerű vagy szétválasztott.

A cső a csőben rendszer esetén a nagyobb külső csőben (pl.: átm. 125mm) kerül beszívásra a külső levegő az ebben központosan elhelyezkedő (pl.: átm. 80mm) csőben távozik az égéstermék. Ebben az esetben a téglakémény rövid idő alatt megtisztítható kéménymarással a habarcsbelógásoktól, falazati egyenetlenségektől így a béléscsövek sérülés nélkül a kürtőbe juttathatók.

A szétválasztott rendszer azt jelenti, hogy a külső levegőbeszívás vízszintesen helyezkedik el szabadon. A füstelvezetés külön függőlegesen a kéményben elhelyezve történik. A szétválasztott rendszer nem túl elegáns hiszen kénytelenek vagyunk eltűrni a beszívott levegő bevezető csövet amit szigetelni is kell a hideg levegő okozta páralecsapódás ellen.

Szó se róla műszakilag a két rendszert nem érdemes rangsorolni, hiszen mindegyik jól valósítja meg az égéstermék biztonságos elvezetését. Azt, hogy melyiket alkalmazzuk, az a kéménymaráson múlik, hiszen egy gyári cső a csőben rendszer mindig jobban működik, hiszen a kilépő füstgáz előmelegíti a beszívott levegőt arról nem is beszélve, hogy sokkal esztétikusabb.